Ma egy rövid, de nem kevésbé misztikus és érdekes történelmi utazásra szeretnék meghívni minden kedves olvasót. Mégpedig Örményországba és a kolostorok titkaiba, hogyan is kapcsolódik egy örmény kolostor a Római Birodalomhoz és hogyan kötödik Jézus élete és keresztrefeszítése ehhez a vidékhez....

Az örmény Geghardvank kolostor alapköveit eredetileg a 4. század környékén fektették le, majd továbbépítették. Nevének jelentése „Kolostor a Szent Ládzsához”. Az említett lándzsa egy ereklye, melyet annak idején a monda szerint Taddeus apostol (Szent Judás Tádé) hozott magával az országba és amit még ma is az örmény Echmiadzin Székesegyházban őriznek.

A „Szent Lándzsa“ avagy a „Végzet lándzsája“ ( még Longinuslándzsa vagy Mauritiuslándzsa néven emlegetett) a Szent Római Birodalom királyi és császári erekléyinek legrégibb darabja. Álltólagosan Jézus keresztjéről egy darab szöget tartalmaz. A legenda szerint a lándzsa Mauritius, a Thébai légiók vezéréé volt, de más források szerint ahhoz a Longinus nevű római katonához tartozott, aki ezzel szúrta oldalba Jézust,hogy meggyőződjön a haláláról. Igy érintkezhetett a lándzsa a „szent vérrel“.

A kolostort a hagyomány szerint, egy pogány helyen, de egy a már akkoriban is szentnek számító forrásnál, Szent Gergely alapította. A kolostort az arabok a 9. században lerombolták, amit aztán 1215-re ismét felépítettek. A kolostor az örmény apostoli egyház legjelentősebb építményei közé tartozik. De éppen ilyen jellemzőek még a sziklába vájt termek mint az örmény művészet remekei valamint az ún. Khatchkar, az örmény keresztkövek.

A Geghard kolostor 2000-ben az UNESCO által a Világörökség listájára került.

A kolostor az Azat szakadék völgybejáratánál trónol, mint egy sasfészek a sziklában, természetes barlangokat magába foglalva, néhány terme egyszerűen csak a sziklák kövébe vésve. A látvány kétség kívül lenyűgöző, hogy milyen harmonikusan illik ebbe a tájképbe, mégis meghatározóan egyedi.

A következő állomás Örményország templomainak sorában a Karmravor templom lehetne. Éppen az Aragat szikláinak oldalában akaszkodik a hegynek, mely az Ararat „testvér-hegye”. És ha már itt ezeknél a nemcsak az örményeknél misztikus csúcsoknál járunk, - hiszen annak idején Noé is innen kezdte újonnan betelepíteni a Világot hosszú bolyongása után a bárkán – természetesen meglátogatjuk az Echmiadzin Székesegyházat is, körülbelül 20 km-re Jerevántól a hegyek előtti fennsíkon. A katedrális valóságosan hatalmas és káprázatos, és ahogy felpillantunk a magasba gazdagon díszitett kupolájára még a hitetlenkedő is elgondolgozik, hogy ott feljebb mégis csak van valami más és sokkal hatalmasabb….

Hogy gazdagon díszített vagy szerény és kopár, kicsiny avagy nagy és az ég felé törő,- ezekben a templomokban és kolostorokban mindig van valami nehézkes és ellenálló. Gyakran voltak a hit utolsó bástyái az arabok, perzsák vagy oszmánok elleni küzdelemben.

Mégis a mai napig állnak lélegzetellálítóan és fennségesen…

(Forrás: Fernweh-Osteuropa Spezial)

@Niedermaier Krisztina

@Ez az én blogom, én írom. A blogon megjelenő írások eredetiben megoszthatóak, de kimásolni és máshol közzétenni nem megengedett. Kivételt képez, mikor is az első sor vagy mondat kerül átemelésre, majd a folytatásért a blogra kattint az olvasó.