Visegrád a 14-15 században élte fénykorát. A település idővel a királyi rezidencia fontos színhelyévé vált. Hangulatát és környezetét a mai napig áthatják nagy magyar királyok szellemei. A palota kezdetei az 1300-as évek elejére nyúlnak vissza, mikor I. Anjou Károly magyar király udvarát Visegrádra helyeztette. Ekkor már alkalmas volt lovagi játékok rendezésére de igazi palotává csak Nagy Lajos uralkodása idején vált. A Palota Európa legszebbjei közé számolható a reneszánsz és a késői gótika elemeivel. A történelem során a törökök által lerombolt épületegyüttes maradványait illetve romjait először 1935-ben hozták napvilágra.
A Herkules-kút a Visegrádi Királyi Palota lakóépületének leghíresebb dísze és egyben a magyarországi reneszánsz egyedülálló emléke, mely a palota belső díszudvarában található. Az eredeti építmény vörös márványból készült, a quattrocento szökőkútjainak mintájára, mely olasz faragómesterek - valószínűleg Giovanni Dalmata és Andrea Bregno - munkáját dicséri. A kút rekonstrukciója 2000-re készült el. Az épületegyüttes 2009-ben pedig megkapta az Európai Örökség címet is.
A kút medencéjének alakzata nyolcszögű, külső lapjain Hunyadi Mátyás címereit láthatjuk, melyek gyümölcsfüzérek között jelennek meg. Az angyalkák (puttók) által tartott, szintén gazdagon ékesített kerek kúttál fölött találhatjuk a gyermek Herkules szobrát, amint éppen a lernai hydrát győzi le. A víz sugarai eredetileg a hydra torkából szökkentek elő. Az ábrázolás szimbolikus jellegű, – hiszen Herkulest a mitológiában felnőttként ismerjük.
Mi volt mégis a kútépítő mesterek célja és mi az ábrázolás történelmi háttere?
Herkules alakja itt szándékosan gyermeki alakban jelenik meg, mely tulajdonképpen az akkoriban szintén gyermek Corvin János hercegre utal.
Az ábrázolás voltaképpen nagy valószínűséggel Hunyadi Mátyás három éves bécsi hadjáratához illetve Bécs 1485 június 1-i behódolásához köthető, mikor is Mátyás a még gyermek Corvin Jánost mint utódját mutatja be oldalán.
Ahogyan Herkules legyőzi a hydrát, úgy Corvin János, - Mátyás kinevezett örököseként - térdre kényszeríti a Habsburgokat.
Hunyadi Mátyás - avagy „ Mátyás az Igazságos” 1458-től uralkodott magyar királyként. 1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg, Székesfehérváron temették el.
Uralkodása alatt hazánkban felvirágzott a reneszánsz és a kultúra, amit feléségének Aragóniai Beatrixnak is köszönhetünk. Beatrix nagy befolyást gyakorolt Mátyásra, különösen a fényes udvartartás kiépítésében. Az egész országban nagyszabású építések folytak. Mátyás kedvelte a művészeteket. Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például Galeotto Marzio és Janus Pannonius, az első jelentős magyar költő. Mátyás támogatta a tudományokat is.
Nos a Herkules-kút legendáját követve, Mátyás halála után az általa utódnak kinevezett Corvin János ugyan fellépett trónkövetelőként, - aki törvénytelen gyermekként született ágyasától, Edelpeck Borbálától - de sohasem lett belőle magyar király.
Mivel Mátyásnak és Beatrixnak sosem született törvényes utóda, egy olyan királyra volt szükség, aki a török fenyegetettségre való tekintettel Mátyás nyugati figyelmű politikája után, erre a problémára is megoldást talál.
A választás végül 1490. júliusában II. Ulászlóra esett a Jagelló házból. Ismertebb nevén Dobzse László, aki egyúttal Beatrix második férje volt.. A házasság azonban hamarosan zátonyra futott, Beatrix visszamenekült Itáliába. Mátyás híres Fekete seregét feloszlatták,- halála tulajdonképpen véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.
Ajánlott irodalom: Surányi Miklós : A nápolyi asszony
@Niedermaier Krisztina
@Ez az én blogom, én írom. A blogon megjelenő írások eredetiben megoszthatóak, de kimásolni és máshol közzétenni nem megengedett. Kivételt képez, mikor is az első sor vagy mondat kerül átemelésre, majd a folytatásért a blogra kattint az olvasó.
